"Very Happy End"

Ebben a blogban - vagyis az én blogomban - történeteket olvashatsz amiket általában én írok, de a valóság is közrejátszik benne.Jó Szórakozást! :)

Friss topikok

Címkék

Tizedik fejezet - Az SMS

2011.10.10. 18:18 Dama55

 -Natali?Ti mi a jó...?-hallottam apám, felháborodással teli hangját.

-Öhm...izé...mi csak...-kezdtem volna, de Alex félbeszakított.

-Natali volt olyan kedves, és felajánlotta hogy ellátja a sebeimet.Egy kicsit...izé...hogy is mondjam...verekedésbe keveredtem.

-És ide jutottatok.-mutatott rá anya a legnyilvánvalóbbra.-Azt hiszem, neked most menned kéne.-mondta, apára mutatva.

-Ohh..persze.Bocsánat a zavarásért.-mondta, és egy puszit nyomott az arcomra.Szerencsére nem a számra, mivel attól apa, hát, kicsit bepipult volna, hogy enyhén fejezzem ki magam.-Viszlát.-mondta Alex, és még az ajtóból egyet rám kacsintott.

-Ki is ez a gyerek?-kérdezte apa.

-A neve Alex Petter.Évfolyam társam, és nemrég költöztek ide.A szülei...-kezdtem volna, de apa félbeszakított.

-Úgy mint Joseph Petter?Az olaj mágnások tulajdonosa?-kérdezte tátott szájjal.

-Nemtudom...-és ekkor rádöbbentem.Bugatti.Hát persze.

-Na mindegy.Miért is keveredett verekedésbe?

 -Hát...asszem csak engem védett.

-Na ja.-rosszallón, megrázta a fejét, és láttam rajta, hogy nem haragszik rám.-De azért legközelebb...

-Igen, igen...tudom-szakítottam félbe.

-Már ha lesz legközelebb.-mondta apa, huncut mosollyal az arcán.

Nem is kellett több nekem, felballagtam a lépcsőn, és bevetettem magam az ágyba.Nem volt semmihez kedvem.Csak Alexhoz.De ő nincs itt, szóval, be kell érnem a képzeletemmel.

Nem is csináltam mást este, mint hogy Alexról ,és a csókunkról álmodozzak.Vagy hogy mi lett volna, ha apáék, egy óra múlva jönnek haza.Ha belegondoltam, már elpirultam, hiszen...izé...nekem még nem volt meg az első.Alex gondolom meg...Nah mindegy.El hesegettem ezt a gondolatot, az éjszaka többi részén.

Már olyan 1 óra lehetett, mikor végre valahára képes voltam elaludni.

Volt egy álmom.Egy nagyon furcsa álmom.Egy különös szobában voltam, ahol Alex és Patrick volt.Beszélgettek.Ez egy elég lehetetlen helyzet, mivel tegnap...nem nagyon tudtak beszélgetni.A beszélgetésből, csak annyit tudtam leszűrni, hogy rólam beszélnek, mivel elég gyakran hallottam a nevem.Hébe-hóba felém néztek, de nem vettek észre, mintha mögém, vagy átnéznének rajtam.Mikor már meguntam, megfordultam.Nagy meglepetésemre, magammal találtam szembe magam.Először el sem akartam hinni.Majd mikor Patrick megszólított, felálltam, és odasétáltam mellé.El sem akartam hinni, de a következő percben, megcsókoltam Patrickot.Azt hittem hogy káprázik a szemem, Patrickot?

Feleszméltem valamilyen csörgésre, és a szobámban voltam.Meglepő módon, Lili hívott....FÉL 7-KOR? Normális?

-Te neked meg mi bajod, hogy hajnalok hajnalán felhívsz?-vágtam a közepébe.

-Neked is Szép Jó Reggelt.Amint hallom, jól sikerülhetett a tegnap este, mivel elég fáradtnak tűnsz.

Kinyomtam, és visszabújtam, a jó meleg ágyikómba.

Megint csörög.Azt hittem hogy kivágom az ablakon.

-Lili...aludni akarok.

-Majd ha elmondtál mindent, részletesen, a tegnap...-megint kinyomtam, de most még a telefonom is kikapcsoltam, és visszamerültem az álmok mély tengerébe.

Fél 10-kor ébredtem.

Másodjára már nem álmodtam semmit.Nem tudom hogy ennek örüljek e, vagy ne.Hiszen ha Lili nem szakít félbe, talán azt is megtudom, hogy milyen okból csókoltam meg Patrickot.Hiszen...most Alex-al járok...már persze ha ő is úgy akarja.

Rászántam magam, bekapcsoltam a telefonom, és felhívtam Lili-t.

-Azt hittem már fel sem hívsz, hogy valami komoly bajod van.

-Nyugi Lili, minden rendben, csak álmos voltam.

-Aha.Értem én.Este Alex kimerített a...-folytatta volna, de én félbeszakítottam.

-Nem...nem történt semmi olyasmi.Nem kell rosszra gondolni.

-Kár.Csinálunk ma valamit?-kérdezte.

-Nem tudom.Mire gondoltál, mert ugye tudom hogy gondoltál valamire.

-Elmehetnénk...pasi becserkészésre?Mit gondolsz?

-Öhm...menjünk...de csak neked...mert nekem ugye Alex.

-Ohh tényleg.Kérdezd már meg tőle, hogy véletlenül nincsen e neki egy cuki unokatesója, vagy valamiféle rokona, aki illene hozzám!

-Okés.Akkor én megyek is...ideje lenne felkelnem.Mert ugye még mindig az ágyban vagyok.

-Oké.Szia.-és lerakta a telefont.

 Pár perc múlva, kaptam egy sms-t, valakitől.Ez volt benne:

HAGYD BÉKÉN ALEXET.Ő AZ ENYÉM, ÉS SENKI MÁSÉ.SZÁLLJ RE RÓLA VAGY GONDOK LESZNEK.

Írta nekem egy 'ismeretlen', csupa nagy betűvel.Ezt most fenyegetésnek vegyem?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://veryhappyend.blog.hu/api/trackback/id/tr1003292321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása