"Very Happy End"

Ebben a blogban - vagyis az én blogomban - történeteket olvashatsz amiket általában én írok, de a valóság is közrejátszik benne.Jó Szórakozást! :)

Friss topikok

Címkék

Nyolcadik fejezet - Az első csók

2011.09.24. 12:28 Dama55

 Közeledik a nyolc óra.Pontosabban, most van nyolc óra.Remélem minden rendben van velem.Haj, smink, ruha.Már vagy egy órája öltözködök.És ekkor, csöngettek.Huh.Mély levegő.Csak semmi izgalom.Minden okés.Lementem a lépcsőn, és szerencsémre, senki nem volt ott.Majd ha eljön a következő randi ideje, majd akkor TALÁN bemutatom a szüleimnek.De ez még túl korai lenne.Ismét vettem egy nagy lélegzetet, és kinyitottam az ajtót.Alex állt kint.Meglepődtem mennyire jól néz ki.Egy sötét farmer, és egy sötét ing volt rajta, ami a könyökéig fel volt tűrve.Álmomban sem gondoltam volna, hogy valaha egy ilyen jó pasival fogok randizni, és talán, talán még a pasim is lehetne.

-Szia.-köszönt nekem, csábos mosollyal.-Huh, jól nézel ki.

-Köszönöm.És?Hová megyünk?

-Az meglepetés.Szabad?-és kinyújtotta felém a jobb kezét.

Kivezetett az ajtón, és alig bírtam hinni a szememnek.Bugatti?Ez most komoly?

-Wow.-csak ezt bírtam kinyögni.

-Tudom, tudom.-odaértünk a kocsihoz, és kinyitotta előttem az ajtót, s ő is becsusszant mellém.

-Ugye szeretsz bulizni?-kérdezte, és közben beindította a motort.

-Ki nem szeret?

-Akkor jó.

Beszélgettünk, egész úton.Lilin kívül, még talán senki előtt sem tudtam így kinyílni.Egy másodperc alatt oda is értünk.Észre sem vettem hogy alszaladt az idő.Igaz a mondás, hogyha jól szórakozunk, gyorsabban telik az idő.Oda is értünk, egy zenétől hangos, nagy házba.Leparkolt, és leállította a motort.

-Akkor megjöttünk.-mondta, kiszállt a kocsiból, és egy szempillantás alatt már nyílt is az ajtóm.Felém nyújtotta a kezét, egy nagy mosoly kíséretében.Megfogtam, és kiszálltam a kocsiból.-Mehetünk?-kérdezte, és közben becsukta mögöttem az ajtót.

-Hát, persze.-és kéz a kézben elindultunk a ház felé, amiből még mindig dübörgött a zene, de gondolom ez egy jó darabig még így is fog maradni.Viszont, az hogy megfogta a kezem, egy kicsit meglepett.Az első randin már megfogja a kezem?Akkor mi lesz a következőn - ha persze lesz ilyen -, talán már odáig is eljutunk.Nem nem nem nem.Nem szabad ilyenekre gondolnom, hiszen most bulizok, és jól fogom érezni magam, ha szakad, ha fúj.

Mikor beértünk, vagy 150 ember, táncolt együtt, egy kis nappaliban.

A következő fél órában ugyanazt csináltam mint a többiek.Ittam - igaz csak kólát -, táncoltam - Alexel -.Mikor már nagyon megszomjaztam, mondtam neki hogy elmegyek inni valamit.Felajánlotta hogy hoz nekem ő, de visszautasítottam.Így hát, elballagtam a konyhába, és öntöttem magamnak, egy újabb pohár kólát.Nem sokan voltak abban a kis helységben.Na jó, csak én voltam egyedül.Pár pillanat múlva, egy nem várt hang mondta ki a nevemet.Ismertem ezt a hangot...de nem tudtam hogy kihez tartozik.

-Szia, Natali!-s szinte kihallottam a mosolyt a hangjából.-Milyen kellemes meglepetés.Úgy tűnik, hogy mi mindig egy másba botlunk.

És csak ekkor kapcsoltam.Ez nem lehet igaz.Patrick.Szerintem ő követ engem.

-Ezt úgy mondtad, mintha örülnél neki.-s közben megfordultam.

Meglehetősen jól nézett ki.Sötét farmerrel, sötét póló, és azon egy bőrdzseki.Úgy tűnik, hogy a fekete a kedvenc színe.Ez azt a benyomást keltette, hogy ő egy igazi rossz fiú, akiktől az apukák mindig féltették, az ő pici lányukat.El sem tudnám képzelni, hogy hogy mutatnám be a szüleimnek...ha ne adj Isten, ő lenne a pasim.Apa rögtön eltiltana tőle.Ebben az egyben felettébb biztos vagyok.

-Örülök is.És?Hol hagytad az udvarlódat?Vagy mondjam inkább azt, hogy a pasidat?

-Te követsz engem?

-Mi lenne, ha azt mondanám, hogy igen?-kérdezte, csábos mosollyal az arcán.

-Akkor azt kérdezném, hogy miért?

-Öhm, talán azért, mert tetszel nekem, és nem szeretném, ha egy olyan alakkal lennél, mint az a bájgúnár.

Nem válaszoltam.Inkább letettem a poharam azt asztalra, és elkezdtem keresni Alexet.Pár perc múlva, meg is találtam.Éppen az egyik fotelban ült, és gondolkozott.Hogy min...azt nem tudom.

-Ohh...szia.Éppen azon gondolkoztam, hogy elkezdlek keresni.-látta rajtam, hogy valami nincs rendben-Valami baj van?

-Semmi különös.Csak találkoztam Patrick-kal.

-A francba.Nem képes békén hagyni.De majd meg mutatom, hogy kivel szórakozzon.-láttam az arcán a düht, így hát inkább lenyugtattam, nehogy valami hülyeséget csináljon, amit később megbánna.

-Ne, ne, ne.Hagyd.Nem ér meg annyit.-s a kezembe fogtam az arcát-Inkább maradj itt velem.-kezdtem egy kicsit flörtölni, hátha elterelem a figyelmét.-Vagy inkább lennél vele, mint velem?

Nem is kellett több neki, egyre közeledett az arca az enyémhez.Nem volt vissza út.De hogyha, úgy igazán belegondolok, én is ezt akartam.A következő másodpercben, az ajka az enyémre tapadt.Meglepően, puha, és finom volt.Nem akartam hogy vége legyen.Így akartam maradni, egész éjjel.De a vártnál hamarabb vége lett.Mikor kinyitottam a szemem, Alex már a földön volt, s Patrick tornyosult felette.

-Megmondtam mi lesz ha ezt teszed-mondta, s még egyszer behúzott neki.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://veryhappyend.blog.hu/api/trackback/id/tr853252811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása